|
<<<
|
2004 -
december |
>>>
|
|
A két Én |
|
|
|
|
A mandala elemzése:
Ezt a mandalát Emese festette üvegfestékkel egy
üveglapra, a lenyugvó nap sugarai világítják meg, és a felhős
égbolt adja a hátteret ehhez a nem minden napi alkotáshoz.
Emese elmondása szerint 20. életéve után elsodorta az élet, úgy
érezte nincs beleszólása életének alakulásába. Családalapítás,
gyermekszülés, közben tanulni, dolgozni. Elmúlt 16 év, és
kívülről nézve nem lehet panasza, hiszen csinos, fiatalos,
mindene megvan a gondtalan élethez, és munkájában is komoly
sikereket ért el.
Most a középkor felé egyedül él lányával, s egyre inkább
kételkedik, hogy eddigi életéhez, s választott pénzügyi
szakmájához sok köze lenne.
A mandala tanfolyamon kiderült, hogy Ő egy igazi művészlélek,
amely eddig megadóan, tehetetlenül pihent lelkének mélyén. Ezen
felismerés után könnyű volt megérteni „félresiklott” életének
eseményeit, okait.
Mandalájában ragyogóan fel lehet ismerni két Én-jét. Az egyik a
tölcsér, amely szerint élte eddig az életét. Ez a valóságos,
mindenki által megtapasztalható Én-je, hiszen ez kapcsolódik egy
vékony szálon keresztül belső magjához. Ebből a vékony szálból
látni, hogy mennyire nem vette igénybe eddig központjának
támogatását. A második, ébredező Én-je spirálba feltekeredve
lebeg, az ismert Én-jének a lábainál elnyomva, a mélybe
taszítva. A jelenlegi Énje az elnyomott Én-je fölé emelkedik, s
nem engedi megnyilvánulni, míg elnyomott Én-je alul, a
tudatalattiban harcol létjogosultságáért, és elszorítja
fölémagasodó Én-jének kapcsolatát a középponttal. Ez a harc
bizony rányomja bélyegét Emese mindennapjaira. S a függőleges
tengelyen, a csenevész tölcséreken, és a rajta lévő pici
„koronán” láthatjuk, hogy ez a belső harc nem vezet előre, a
lelki és spirituális dimenziók nem fejlődhetnek a tudatalatti,
és a belső központunk támogató ereje nélkül.
A spirálok 5 körből épülnek fel. Az öt a természetes teljesség
száma, mint ahogy öt ujjunk van a kezünkön, lábunkon, és ahogy
állunk az is ötöst jeleníti meg, a két láb, két kéz, és a fej
által. Ez a most ébredező spirális a teljességet szimbolizálja,
egy teljesebb, és boldogabb életet rejt magában.
A mandalában kívül és belül is a hatos szám az uralkodik. A
hatos a kreativitás, a tökéletesség, a lelki egyensúly száma.
Jung szerint „ a hatos szám teremtést, és evolúciót jelent,
mivel a kettő és a három coniunctiója (páros és páratlan = női
és férfi)”. Tehát ez a mandala a számok alapján is egy új Én,
egy új élet mágikus megteremtését jelképezi.
A két Én felismerése óriási energia felszabadulással, és
boldogsággal párosult. Kitárult az élet Emese előtt,
bepillanthatott az értelmes, szabad, örömteli, kreatív élet
lehetőségébe. Ezt mutatja mandalája is, amely dinamikus, tele
van erővel, nyitott, szabad, és a legfontosabb – félelemnélküli.
Emese teljesen kivirult, alig bírt magával, tele volt pozitív,
kreatív ötletekkel, célokkal, fantáziával.
Nem sokkal később megfestette
ennek a mandalának a folytatását is.
|
|
|
Ami szépen
mutatja, hogy Emese élete jó irányba fordult. A napraforgóban
megjelenő napraforgók a teljes azonosulást jelentik a kialakuló
új Énnel, amely végre a fény felé fordul. A negatív irányban
forgó napraforgók, és a kicsapódó „kukacok” a szűz, fehér,
kitöltetlen térbe, az új Én kitöltésének, felépítésének
erőteljes kezdetét jelölik.
A középre festett szem mintha azt sugallná, hogy most már rajta
lesz a szemem (nem a külső vak szem, hanem a belső bölcsesség
szeme), és nem lehet többet tévútra vezetni.
Természetesen az új, erős Én kidolgozásához sok idő, türelem,
tanulás, gyakorlás, elkötelezettség kell, de ez már a saját
útja, amely tele van boldogsággal, örömmel, kihívással,
küzdelemmel, és ez az út már előre visz.
Ne gondoljuk, hogy minden olyan egyszerű lesz. A régi
személyiség (Egó ) mindent el fog követni, hogy visszaállítsa a
régi, ismert állapotot az új, izgalmas, de ismeretlen ellenében.
Mindkét mandalánál a sötétebb narancssárga az uralkodó szín, ami
itt egy elfojtott tüzet jelképez, begyulladt testrészeknél lehet
ilyen tűzzel találkozni, ez magyarázza Emese fokozott
érzékenységét, és türelmetlenségét. Ennek a 16 év által okozott
sebnek először be kell gyógyulnia. Tehát a harc folytatódik
tovább, de most már nyíltan, és tudatosan a fényben, s nem az
ismeretlen sötét mélységben.
Összegezve a mandalákat,
Emese igazi művészlélek,
művésznek született, szabadságra
született, nagy szerelmekre, mindent
elsodró őszinte érzelmekre, és alkotásra. Élete derekán nem
akármire vállalkozik, egy teljesen új élet megteremtésére. Ehhez
kívánok Neki jó egészséget, erőt és kitartást.
Kiss
Gábor
Ha szeretnél
hozzászólni, elmondani saját tapasztalataidat, a Hónap mandala
fórumban szívesen várunk.
Mandala fórum >>>
Karácsonyi
mellékletünk >>>
|
|