<<<

2005 - július  

>>>

A megújulás képessége bennünk rejlik!


A mandala elemzése:


Az egyik kedves tanítványom, aki 38 éves, 2 gyermekes családanya, festette nemrég ezeket a mandalákat, amiket most keletkezésük sorrendjében próbálok meg elemezni.
Ez a három „megnyilvánulás” arról az ősi szervező erőről beszél, ami a tudaton túli, lelki mátrixunkban létezik és feladata, hogy káosz esetén újra megteremtse a rendet bennünk.
Az első két mandala olyan, mint egy kút. A mesékben, mikor baj van, gyakran úgy jut le valaki a mélyebb, segítő tudatalatti rétegekbe, hogy beleugrik, beleesik egy kútba, egy szakadékba vagy egy lyukba.

   
   
   
 

Az első kút közepe fekete, a sötét mélység szinte húzza le az embert, ez az ösztönös, elkeseredett keresést tükrözi, mikor az ember a rendelkezésére álló probléma megoldó eszközkészletével már képtelen az élethelyzetét megoldani.
A fájdalmas keresést jelzi a piros és fekete keveréke, ami ebben az esetben égett barnákat eredményez. Az életenergia befelé áramlik, leválik az Énről és visszatér a középpontba.
Aki fél a sötétségtől, az éjszakától, az elmúlástól, a haláltól, az soha nem fogja lelkének gyógyító, segítő mélységeit tudatosan megtapasztalni. A fekete képviseli az Énben az alvilágot, a sötét oldalt, a halált, a pusztítót, a mélypontot, az árnyékunkat, de egyben a megtisztító átalakulás lehetőségét is. Ez az a terület, amelyről leginkább nem akar ma tudomást venni az ember. Ez Hádész birodalma, az alvilág, a halottak országa. Mára az élőktől szinte teljesen elszigetelődött, kiszorítódott a tudatból, földalattivá, a sötétség urává vált, az élet sötét aspektusait jeleníti meg (megfoghatatlan félelmek, sötét érzések, veszteség, düh, féltékenység, gyász, halál). De jó tudni, hogy minden halált az újjászületés követ, csak a forma hal meg, és nem a lényeg.
„Az alkimisták az átalakulás kezdetének jeleként fogják fel a feketeséget. Ez az alapvető változások időszaka, amikor láthatatlanul következnek be a leglényegesebb fejlemények.
A fekete érzékeltetheti az energia kiapadhatatlan forrását, amelynek révén elindulhat a folyamat.”
Susanne F. Fincher: Mandalakészítés
Ez a mandala a tudatalattiba való leereszkedést szimbolizálja.
A teljes lapot kitöltő, lendületes, erőteljes, vastag, egymáshoz nem záródó ecsethúzások arról árulkodnak, hogy a mandala alkotója energikus, hajthatatlan, erős, szenvedélyes, mély érzelmekkel rendelkezik. A mindennapok embere ritkán van tudatában tudattalanja problémáinak, melyek tettei hátterében állnak. Ő csak azt tudja, érzi, hogy adott esetben elszigetelődött vagy érzelmileg sebezhető – ha egyáltalán tudatosodik ez benne. Az ilyen erőteljes érzelmek általában ösztönösek, tudattalanok, az okuk ismeretlen, s ezért azok megmagyarázhatatlanok, megfoghatatlanok, nehéz velük valamit is kezdeni. A mandala zárt, és befelé forduló, ez azt jelenti, hogy mindezekből a belső harcokból a külvilág nem sokat vehet észre, zárkózott, nehezen megnyíló személyiségről van szó, ha belső érzelmeiről faggatják.
 

 
   
   
   
 

A második mandalánál, az elsőével ellentétben a széle a sötét, és a közepén történik valami mozgás, változás. Ez a visszautat jelzi, a fénylő aranyszínű őstudás felhozatalát, amely a feketével keveredve itt már zöldeket eredményezve oldja a sötétség kilátástalanságát.
Az ösztönös impulzus a formát már a körhöz közelíti, a szélek ecsetnyomai, pedig mozgást és változást, a sötétség felszámolását jelzik a tudatosban, a személyiségben.

 
   
   
   
 

A harmadik mandala, a belső harcok, vívódások utáni béke szigete, az átalakulás, a tudatosított megoldás, a belső harmónia szimbóluma: nyugalmat, tisztaságot, derűt, szeretetet és békét sugároz.
Tibeti mandalákban a kék szín szimbolizálja azt a lelkiállapotot, melyben túllépünk a szenvedés kavargásán, és csak a tudat tiszta, mozdulatlan ragyogása marad. Az egyre világosabb kékben a megértés fokozatai láthatók.
Az energiák tökéletes egyesülése a teljesség négy aspektusában, a rendezettséget, a teljességet, az egyensúlyt sugallják. A kör-kép szigorú rendje, a középpont, ami felé minden viszonyul stabilizálja az energiákat. Ez a tiszta tudatos állapot, amiben a tudatos énünk harmonizál a tudattalannal, ez egy csodálatos kegyelmi állapot. Ezt bizonyítja az is, hogy csak két koncentrikus körből áll a mandala, a megszokott 3 helyett.
Ez a mandala végtelenül egyszerű, és ősi jeleket használ, mint a kereszt, a virág, a rombuszok lánca.
A kereszt:
„A függőleges kapcsolat, összekötő út a szellemi világ és a föld mindennapos valósága között. A függőleges és vízszintes pontos összekapcsolódása miatt a kereszt a jelenségek szellemi (függőleges) és anyagi (vízszintes) világának házasságát jelképezi. Jung a teljes emberen belül feszülő ellentétek egyensúlyának szimbólumát látta benne.” Susanne F. Fincher: Mandalakészítés
Az aranyszínű kereszt túl nyúlik a mandalán, ami azt sejteti velünk, hogy az alkotó elfogadott egy önmagán kívül álló, nála hatalmasabb erőt, elfogadva ez által a sorsát.
A virág a tavaszt jelképezi, az élet örök megújulását, ahogy életünk folyamán többször megújulunk mi is. A nyíló virág ajándék, amivel a szeretetünket fejezzük ki mások felé. A kis virág motívumok a stabilitást, a szépséget, az életet, a kinyílást, a kitárulkozást, a belső szépség kiáramlását, önmagunk megmutatását jelképezi. A virág is csak akkor termékenyülhet meg, és teljesedhet ki élete teljesen, ha kinyílik, és lehetősége lesz a megtermékenyülésre. Ahhoz, hogy az életünk is a virághoz hasonlóan kiteljesedjen, szükségünk van erre a kitárulkozásra.
A középpontban lévő virág másolatai a kör széle felé, azt mutatják, hogy a szükséges tudást sikerült felhozni, és alkalmazni, beépíteni az új, gazdagabb személyiségébe az alkotónak, mert a virágok tengelyei is felveszik a kereszt általi rendezettséget. A téglavörös színű szirmok a megnyugvást, a belenyugvást éreztetik, mint ahogy a képlékeny agyagot szilárd téglaformába égetik ki.
Az arany keresztben található rombuszok lánca az élet ritmusát, a szív dobogását, a lélegzet ütemét, az aktivitás, és pihenés örökös egymásba való átmenetét szimbolizálja. Az élet nem áll meg soha, bármi történik, az élet megy tovább.

Összefoglalva, ebben a három mandalában az önmegismerésnek, az önátalakításnak, a személyiség fejlődésének fájdalmas és felkavaró, örömteli és megnyugvó folyamata zajlik.
A 3. mandala egyben biztató is, hogy a belső harcokat érdemes megvívni, az utána megjelenő csendért, nyugalomért, bölcsességért.
Kedves Tanítványomnak ezúton is köszönöm ezt a három különleges mandalát, és csak biztatni tudom továbbra is, hogy jó úton jár.

 
 


Az elemzést készítette:
Kiss Gábor

Hónap mandalája  főoldal >>>

 

 
 
 © 2004-2005  mandala.lap.hu - Web by Flornatura