„Gwendolinnak hívnak, 16 éves gimnazista lány vagyok, a családommal élek együtt egy kertes házban, 2 macsek, 2 kutyus. Ének-zene szakos gimiben tanulok, nagyon szeretem, tagja vagyok a leánykarnak, ami utazik és versenyez, emellett fuvolázom, immár 6. éve. A mandalával rajzórán ismerkedtem meg, azóta szenvedélyesen rajzolom/festem őket. Ezt a mandalát házi feladatként festettem, mivel szeretem a népzenét, és a népművészetet, így döntöttem. Mindenképpen szimmetrikusra szerettem volna csinálni, különlegesre. Az osztályomban sokra becsüljük a magyar népművészetet, így sokaknak tetszett, a tanárom is díjazta az ötletet. Mivel a mandaláknak üzenetük van, ez egyfajta mementó lenne, hogy emlékezzünk ilyesfajta gyökereinkre, és legyünk büszkék rá. Elég temperamentumos ember vagyok, szeretem az élénk színeket, főleg a pirosat, a melegebb színeket. A motívumokat különböző itthoni terítőkről és képekről másoltam. Próbáltam aprólékos és pontos munkát végezni, de sajnos nem mindenhol jött össze…. „

Nagyon jó érzés volt olvasni Gwendolin levelét, és látni az organikus mandaláját. A népművészetünk tele van élettapasztalattal, bölcsességgel, életszeretettel, életigenléssel, s mindezt hihetetlen gazdag szimbólumvilággal tárja elénk a természet szeretetén keresztül.
Aki növényeket, virágokat fest a mandalájában, az közel érzi magát a természethez, jól érzi magát benne, fel tud töltődni, és erőt, bátorságot tud meríteni belőle. Az ilyen emberek kiegyensúlyozottabbak, békésebbek, jobban megállják a helyüket az életben, egészségesebbek, boldogabbak, a spirituális úton is biztonságosabban haladnak előre, nem szállnak el olyan könnyen, két lábon állnak a földön. Ez a példa ma különösen fontos számunkra, amikor az ökoszférából szép lassan átmegyünk az infoszférába, egy virtuális világba. Elszakadunk az őseink hagyományaitól, és a természettől is. Milyen élet vár így ránk?

A mandala középpontja egy 5 szirmú mélykék virág sárga középponttal, az egészséges, harmonikus nőiesség beteljesedését szimbolizálja. Minden e felé a központ felé irányul. Gwendolin elindult a kamasz korszakból a felnőtté válás útján. Tudjuk, hogy a kamaszkori válságot nehéz elviselniük a kamaszhoz közel álló felnőtteknek, hiszen ilyenkor a nevelési szándékok leperegnek róluk. A kamaszoknak ilyenkor nagy szükségük van az élményekre, döntési szabadságra, érdeklődésük kielégítésére, amelyek a meg növekedett vitális energiáikat leköti, és a meg növekedett érzelmi és értelmi szükségleteiket kielégíti. A kamasz az élményein keresztül ereszt gyökeret a társadalomba, és sajátítja el annak normáit. Két ellentétes viszonyulást kell elsajátítaniuk a felnőttek világa felé. Az egyik oldalon az önálló gondolkodást, döntéshozást, gazdag, és szabad érzelem világot, a másik oldalon, pedig meg kell tanulniuk a társadalmi elvárásoknak, normáknak, szabályoknak, és szokásoknak is megfelelniük.
Mindezt csodálatosan tükrözi ez a mandala. A kettes szám, a polaritás, a megosztottság, az ellentétek uralják a mandalát, amit a piros és a kék virágok (a tűz és a víz) is megerősítenek.
Mind a kettő befelé hajladozó száron 12 virágot számolhatunk, ami a teljes utat, az átváltozást jelenti, mint ahogyan az óramutató 12 órán keresztül járja be a teljes útját.
Gwendolint most a belső ellentmondások jellemzik, de nem kiszámíthatatlanul, önkényesen, kaotikusan rángatva őt ide, oda, hanem a szárak lágy hullámzásának megfelelően átmenetek segítségével alakulva át egymásba (mint a Jin-Jang jelkép esetében), s ez által lágyan ütköztetve, megismerve a pólusokat sajátíthatja el az ellentétek világát, a valós világot. Ezt erősíti még meg a piros, kék, piros, kék színű virágok egymást követése is a száron.
Az észak-keleti (a jobb felső sarok felé irányuló) átló az egészséges fejlődést mutatja. Az egész mandala erősen zárt, egyszer a vastag fekete vonal, ami lezárja, és másodszor a sűrű levelek, amelyek kifelé sötétebbek, mint amik befelé mutatnak. Ez a bezártság jellemző a kamaszokra, akik bizonytalanok, érzékenyek, ön magukban sem biztosak, s ez által óvatosak a nagy átváltozás útján, ösztönösen védik önmagukat, s nehezen tárulkoznak ki mások előtt. Ilyenkor nehéz kiismerni őket, titokzatosak, mindig tudnak újat mutatni, meglepetést okozni a környezetüknek. A két hatalmas piros virág, amely szimbolizálja Gwendolin ébredező személyiségét, s amely magában hordozza a középpontot, a tűz erejének (piros virág szirmok) segítségével szép lassan a felszínre emeli annak lényegiségét, áttörve a védőburkokat, válik Gwendolin felnőtt nővé.
A mandala belsejében található sok sárga, azt jelentheti, hogy Gwendolin személyiségének kialakulásában nagy szerepet játszhat az apa, a férfi tanárok, és példaképek jelenléte. Ezen kívül Gwendolin szereti átgondolni a dolgait, mielőtt megcselekedné, kimondaná azokat, vagyis nem az érzelmek vezérlik elsősorban az életét, annak ellenére, hogy „tüzes” természete van.
Ez a mandala tele van dinamizmussal, vitalitással, erővel, érzelemmel, ismeretszerzés vágyával, az egészséges személyiségfejlődés jegyeivel. 
Összefoglalva, Gwendolin nagyon intuitív, tehetséges lány, hiszen ilyen pontosan, és ilyen jól megválasztott szimbólumokkal képes volt megfesteni önmaga, és a kamaszkor sajátos élethelyzetét, lelkivilágát, majd érzett annyi bátorságot, hogy ezt elküldje nekünk, vállalva a megmérettetést.
Ez úton is gratulálok Gwendolinnak, és kívánok neki további szép sikereket.

Kiss Gábor