|
Virágnak köszönhetjük ezt a mandalát. Virág 30 év körüli
egyedülálló, csinos, értelmes, kreatív, mély érzésű nő, aki
mérnökként keresi mindennapi kenyerét.
Ez a mandala amilyen egyszerű, annyira sokatmondó.
Egyszerűségéből egy magasabb látásmód sugárzik. Sokat
tanulhatunk belőle.
Már többször is említettem írásaimban, hogy a személyiségünk nem
egy homogén valami, egy tömbből van kifaragva, hanem részekből,
töredékekből, szilánkokból áll össze. Erről részletesebben írok
a szeptemberi hónap mintájában.
>>>
Ebben a mandalában a halak jelentik ezeket a részeket, különböző
színeikkel, formájukkal.
A mandala mindig kiáramlik a középpontból, a középpontból
teremtődik meg minden. Ha valakinek a mandalája ezt a belülről
kifelé tartó kiáradást követi minél szabadabban, annak alkotója
annál inkább szabadabban, és nagyobb örömmel éli életét. Ebben
az esetben is megfigyelhető a víz kifelé áramlása, tehát Virág
ismeri ezt az ősi tudást, de a halai, személyiségének alkotó
elemei mégis befelé tartanak, néznek a központ felé. Az ilyen
esetekben az alkotó nincs kibékülve az életével, önmagával, és
nehezebben tudja elfogadni környezetét.
Virág életét is meghatározza, hogy a nehezen találja meg magát
ebben a világban.
A hal és a víz szimbólumokat a Feng-Shui-ban gyakran használják,
mert a boldog, bölcs életet szimbolizálják. Élünk, mint hal a
vízben. Ráadásul ezek a halak mosolyognak, és sokszínűek, ami
mély lelki gazdagságról árulkodik. Ez Virágnál azt jelenti, hogy
minden megadatott neki, hogy jól érezze magát a bőrében, ebben
az életében, hiszen mindene megvan a jó minőségű élethez. Eddig
is sok mindent kipróbált, tanult, de egyik sem elégítette ki, s
jelenleg is keresi a kapaszkodókat, kérdéseire a válaszokat
önmagával kapcsolatban.
A halak párosan vannak, közel egyforma nagyságúak, formájúak, és
mind a középpont felé igyekeznek, néznek. Ezt azt jelenti, hogy
a tudat alatt, mélyen belül kiegyensúlyozott erő található. S
azáltal, hogy kitöltik a teljes kört hatalmas erő bújik meg
benne. A tudatos és a tudattalan látszólagos ellentmondásáról
van szó. Olyan embereknél találkoztam ilyen felállással, akik az
előző életükben visszaéltek a megszerzett tudással, ezért
visszaestek a jelenlegi életükben, alacsonyabb tudatszintet
tudtak csak felépíteni, de a személyes tudattalanjukban továbbra
is megmaradt a magasabb tudatszinthez tartozó tudásuk,
tapasztalatuk. Érzik, de nem tudnak hozzájutni a tudáshoz. Ez
nem egyszerű, és könnyű helyzet. Az árral szemben való úszás
tudjuk, nagyon fárasztó, kimerítő, és kevésbé lehet előre
haladni. Ez mindenképpen feszültséget, nyugtalanságot okoz, s
ezért az ilyen emberek lelki, és érzelmi élete hullámzó és az
elért eredmények nem töltik el őket elégedettséggel. Virágnak
előbb utóbb fel kell tennie a Hamleti kérdést önmagának:
„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?”
Én nem a fizikai halálra gondolok, hanem egyfajta
újjászületésre. Változni kell, változtatni kell! Újból
végigjárni azt az utat, amit egyszer már végigjárt. Tudom, hogy
unalmas és bosszantó. De ha elfogadja jelenlegi helyzetét, és
tudatalattijának segítő erőit, akkor gyorsan túl lehet ezen az
ismétlésen, és folytathatja életét a megszakadt helyen. Ha nem
változik, és folytatja nyugtalan, csapongó útkeresését, akkor
azt már lehet önsorsrontásnak is nevezni, és az ismétlés nagyon
hosszú ideig fog tartani.
A mandala vízszintes irányban nagyobb, ez alátámasztja a
fentieket, vagyis ki kell emelkedni e fizikai létből a szellemi,
függőleges irányban, hogy belső erőit hasznosítva el tudjon
mozdulni erről a holtpontról Virág. Holtpont, mert a halak
beszorultak, nem tudnak tovább úszni, egymásnak feszülnek. A
megoldást a mandala mutatja, hogy belül kell keresni, és nem
kint, külső segítség formájában. Tehát az újabb tanfolyamok,
könyvek önmagukban nem segítenek, csak az, ha befelé fordul, és
őszintén szembenéz önmagával Virág.
Ebben a mandalában még nagyon sok analógia található a
középpontkeresésével is. Pl. hogyan juthatunk közelebb a
középpontunkhoz? Kevesebb és kisebb halként. S mindezért komoly
erőfeszítéseket kell tenni, a sodrással szemben. Ez a buddhista
mandalák filozófiájának is a magja. A kapuknál le kell mondanunk
sok mindenről, le kell tisztuljunk, hogy beléphessünk a kapun és
találkozhassunk Buddha szent, és tiszta földjével.
Virágnak is le kell tisztulnia, meg kell szabadulnia a
felgyülemlett értelmetlen, és zavaró érzelmeitől, hogy tisztán
láthassa önmagát, élethelyzetét, és áttranszformálhassa előző
életeinek negatív benyomásait itt, és most a jelenben. Ehhez
kívánok ezúton is önbizalmat, sok sikert és kitartást!
Kiss Gábor
|
|