A két szerelmes egymás tekintetében elmerülve, mindent elmond nekünk a lelki szerelemről. Az Isten egy pillanattal előbb még furulyázott, elmerült a zenében, önmagában. S ebben az elmélyült állapotában jelent meg az Istennő hátulról, de milyen csodálatos megértéssel, szerető, kedves mosollyal, lágy érintéssel az Isten karján és a szív csakráján. Szótlanul, finoman kéri figyelmét párjának, aki azonnal odafordul hozzá, és minden figyelmével ráhangolódik, és nem engedi le furulyát tartó kezeit, mert tudja, hogy nem sokára folytathatja tovább, ott ahol abbahagyta. Mindkettőjük teste egy irányban áll, a jobb kéz a jobb kézhez illeszkedik, a bal a balhoz - nem állnak szembe egymással, ugyanazt akarják mindketten. Csodálatos harmónia lebegi körül Őket, szavak nélkül megértik egymást. Olyan szeretet, erő, békesség, tudás, és bölcsesség sugárzik ki belőlük, hogy szinte megvakít bennünket, leskelődőket. Mindketten könnyűek, kecsesek, vékonyak, lágy, finom mozdulataikkal olyan érzést keltenek bennünk, hogy ott már nem hat a Föld ereje, a gravitáció, és nincs szükségük a fizikai erőkifejtésre. Karjaik kecsesen hosszúak, messze elérnek. Mindkettőjükön ékszerek, és gyönyörűen felékesített fejdísz mutatja hatalmukat, rangjukat, tudásukat. Ők uralkodásra születtek. Messze, fölé emelkedtek a földi létnek.
A szeretetük egymás iránt olyan erős, hogy úgy érezzük, mintha nem lehetne Őket szétválasztani, mintha nem lenne külön Férfi és Nő, csak az Egység. Tudják, hogy együtt legyőzhetetlenek, békében, és nyugalomban gyakorolhatják az uralkodást világuk, népük felett, ami nem mást, mint a tudatalattit szimbolizálja.

Ez a csodálatos pár nem rajtunk kívül létezik, hanem bennünk, önmagunk feneketlen mélységeibe pillantunk, mikor Őket meglessük. A válságban lévő kultúránk nem támogatja ezt a tanulási módot, mint régen, például a görögöknél, ahol mindennapos eset volt az Istenekkel foglalkozni, így az emberek azonosulva velük, példaképet választva, megtanulhatták milyen Istennek lenni. Az emberek megtanultak a tudatalattijuk, s benne az ösztönviláguk felett uralkodni. Igazi csodálatos, harmonikus kultúra volt a Görög kultúra, ahol az embereknek nem fájt a fejük, hogy mit tehetnek meg és mit nem, mert az Isteneik megmutatták nekik. Az Istenek tulajdonképpen a tudatalatti csodálatos, és hatalmas erejének felelnek meg.

Ebből a jelenetből megérthetjük, hogy mi a női és a férfi princípium között a különbség.
A nők a férfival, a családdal, önmagukkal vannak elfoglalva, míg a férfi a világgal. A férfi meg akarja ismerni, hódítani a világot. Számára a teljesítmény, a megoldások a fontosak. Míg a nőnek a család, az otthon a fontos, és a férfin keresztül ismeri meg a világot. A nő mindig többet vállal az élet feladataiból, erősebb, kitartóbb, szívósabb, mint a férfi (képen a nő, a férfi fölé magasodik). A nő a kapcsolat motorja, ő az, aki kiválasztja a férfit, s a későbbiekben ő az, aki fenntartja, és ápolja a kapcsolatot. Természetesen mindezt oly módon, hogy a férfi ebből mit sem vesz észre. :-)

„Nekünk nőknek Napnak kéne látnunk a férfiainkat, és akkor mi nyugodtan lehetnénk Holdak.”  Salamon Gabriella
 
Aki ezt a mandalát megfesti, és elmeditál rajta, az, tudatalattijában felébreszti a szerelem Istenét, s lassan (mert ehhez idő kell) e világban is megjelenik a szerelem számára, hogy megtapasztalhassa a lélekszerelem soha el nem múló csodáját.

A minta letöltése>>>

Vissza  a hónap mintái főoldalra>>>

 © 2004 mandala.lap.hu - Web by Flornatura