| |
Életünkben egyre kevesebbet tudatosítjuk a középpont létezését.
A köztudatban jelenlévő nyugati kultúra keveset őrzött meg az
ősi tudásból. A nyugati orvostudományban a testünk nem
rendelkezik semmilyen központtal, hanem a testet szervek
összességeként értelmezik. A fizikában a gravitációs erő csak
úgy van, a fizikai testek kölcsönhatásaként. Az iskolában
tantárgyakat tanulunk, amit semmilyen középpont köré nem
szervezünk, külön tanulunk fizikát, és biológiát. A
pszichológiában is a tulajdonságaink, motivációink,
viselkedéseink jellemzői Énünk felszínes részeit érinti csak. A
politikai berendezkedésünk, a demokratizmus is azt mutatja, hogy
elvesztettük kapcsolatunkat a középpontunkkal.
„…a világnak biztosítania kell az individuumok számára a
szellemhez (az eredethez) való visszajutást, visszakapcsolódást.
Az állam ezért a szellemi világ lenyomata, ugyanakkor
paradigmája, amiben kifejeződik a szellemi világ belső rendje, s
amely megadja a mintát ahhoz, hogy milyen világot építsen fel
önmagában és önmaga körül az ember. Az uralom, amely
szupremácián alapul, és amely a hatalmat birtokolja, csak
arisztokratikus, autokratikus és theokratikus lehet. …A
theokratikus azt jelenti, hogy az arisztokrácia és a theokrácia
az eredetét az Istenség létéből vezeti le, s hogy az
autokratában az isteni princípium működik, s hogy az autokrata
az isteni princípiumot fejezi ki minden tekintetben, s az
arisztokrácia az isteni uralomtól áthatva jeleníti meg a
legjobbak uralmát. A theos istent jelent, az aristos a jót, a
legjobbat, az agathos felsőfokát jelenti, az auto önmagát. …Ezek
jelentik azt a bázist, amely a szellemhez való visszaemelkedést
lehetővé teszi. A dēmos-nak, a népnek az uralma a dēmokrateia
vagy dēmokratiā (democratia). A „demokrácia” még abban az
esetben is lefokozást és lefokozódást jelent az előbbiekhez
képest, ha a dēmos-ban egy igazi szellemi méltóság nyilatkozik
meg. De rendszerint nem nyilatkozik meg, és a dēmos rendesen nem
több mint tömeg. Ma lépten-nyomon – minden politikai irányzat –
a demokratizmus nevében akar beszélni, és ennek igenlését és
fokozását jelöli meg céljaként. A szellemiség szempontjából a
demokrácia és a demokratizmus elvetendő.”
László András - Hatalom és uralom
Természetesen bármit tehetünk, az Énünk középpontját nem
tagadhatjuk meg, az folyamatosan táplál bennünket. Sokkal
inkább, azzal van a probléma, hogy az egónk akarata,
elképzelése, vágya nem esik egybe középpontunk irányításával, s
ezt szenvedésként, és boldogságtalanságként éljük meg.
„A Selbst vezető impulzusainak visszautasítása, elfojtása az
ego-Selbst kapcsolat megromlását eredményezi, aminek
következménye, hogy az én a továbbiakban kevésbé érzékeli e
vezetést. Ennek ellenére ősmagjából továbbra is éltető, gyógyító
energiák haladnak az ego felé.” (Selbst – Jung így nevezte
el az Én középpontját) Dr Süle Ferenc
Életünk tudatosabbá, és boldogabbá tételéhez elkerülhetetlen a
központ kérdése. Ahhoz, hogy megértsük, és el tudjuk fogadni a
sorsunkat, és megtaláljuk életünk értelmét, és helyünket a
világban, gyökeresen meg kell változtatni jelenlegi
világnézetünket, szemléletmódunkat.
„Jung szerint a mandala alapmotívuma a személyiség
központjának megtapasztalása, valamiféle középpont, ami
mindennel összefüggésben van, és az abból kiáradó energia
ellenállhatatlan kényszerben mutatkozik meg, hogy törekszünk
azzá válni, amik vagyunk.” Susanna F. Fincher –
Mandalakészítés
Ha nem fogadjuk el ezt a középponti vezetésnek a lehetőségét,
akkor egy magasabb tudatosítási lehetőségről, a szellemről, a
lelkünkről mondunk le, és az életet teljesen
kiszámíthatatlannak, kaotikusnak, és félelmetesnek fogjuk
megélni. A sorsunk rángatni, és sodorni fog bennünket, és
fájdalmak, betegségek, sikertelenségek egész sorozatán keresztül
próbál majd minket visszafordítani a középpontunk felé.
„A szellem jelenléte a világban a centrum jelenlétének a
tudatosítását jelenti. Tehát, ha a centrum (a középpont) tudata
nincs jelen a világban, akkor a világ szellem-nélküli. A szellem
a centrumtudatot jelenti az ember és az ember világának körében.”
László András - Hatalom és uralom
A belső lényeg megjelenik mindenhol, a középpont is megjelenik a
világunk minden mozzanatában. Bármilyen alkotásnak,
cselekedetnek, gondolkodásnak, ha nincs középpontja, akkor nem
fogjuk azt harmonikusnak, hitelesnek és egységnek érezni, látni.
Ez a mandala minta a központkeresésről szól. A tudattalanban sok
középpont létezik, amelyek az egyetlen valódi középpont
energiáját hivatottak megjeleníteni világunkban. A
középpontkeresés valójában ezeken a hozzánk közelebb eső
középpontokon keresztül történik, azzal, hogy a középpontok
közös gyökereit keressük, s egyszer eljutunk majd ahhoz a
ponthoz, amelyből már csak egy van.
További jó nyaralást, pihenést, és festést kívánok!
Kiss Gábor
|
|
