Mandala a lakásban

Megfigyeltétek, hogy az idősebb emberek mennyire ragaszkodnak az otthonaikhoz, már nem tudják magukat ellátni, de nem költöznének el semmilyen körülmények mellett sem a gyermekeikhez, vagy otthonba, mert az, az ő otthonuk. Olyan embereknél gyakoribb ez, akik ott is születtek, s nem is laktak máshol, vagy csak a közelben. Miért nem tudnak ezek az emberek változtatni? Sokan az öregségre hivatkoznak, hogy képtelenek már változni, s egy új környezetbe integrálódni. Pedig én szerintem nem így van. Az ő élettapasztalataikkal nem okozna különösebb gondot egy új helyhez, környezethez igazodniuk, ha akarnák. De mi az, ami visszatartja őket?

Ahogy meg van a hegyeknek, földeknek, erdőknek, folyóknak a szelleme, úgy van a városoknak, falvaknak, utcáknak, házaknak, és a lakásoknak is szelleme. Hiszen a felsorolt helyeken rend van, törvények uralkodnak a káosz felett, és minden, mint a fa, vagy utca, vagy lakás betölti funkcióját. S rendre eltűnnek, majd újraszületnek, s a két végpont között élik a saját életüket. Két példát hoznék csak fel a sok közül.

-„..a zöld növényzet valójában társadalmakból áll, amelyeknek gazdasági és társadalmi stratégiái és szigorú törvényei vannak; ezek működtetnek, korlátoznak és szabályoznak. Szemléletes példákon keresztül ismerjük meg a növényi társadalmak szerkezetét, működési és gazdasági elveit. Szót ejtünk azokról a fontosabb tudományos eredményekről, amelyek a növényi közösségek és az emberi társadalom közös vonásaira utalnak…” Borhidi Attila A növények társadalma című előadása a Mindentudás Egyetemén. http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/eloadas_borhidi.html

 - A Feng Shui a térrendezés ősi művészete is élőlényhez hasonlítja a házakat, épületeket és a környezetüket, s ennek megfelelően célszerű kialakítani, tájolni, és berendezni őket.

 A „szellem” szót sajátos értelemben használom, nem magyaráznám, hogy mit is értek alatta, mert nem tudnám visszaadni jelentését, s nem ismerem teljesen, hogy mit takarhat még. A tapasztalat s a találkozások élményei adtak számomra, egy bizonyos képet róluk. S mindenkire rábízom, hogy ezek a szellemek milyen formában és képben jelennek meg számotokra.

 Én már sok helyen laktam, és össze tudom hasonlítani az eddigi otthonaimat. Volt, ahol sehogy sem találtam a helyem, nem éreztem magam biztonságban, nem tudtam elengedni magam, megismerkedni emberekkel, barátokat szerezni, valahogy úgy éreztem, hogy nem odavaló vagyok. S egy idő után el kellett jönnöm onnan. S ahol születtem, még a mai napig is, ha visszamegyek oda, a változások ellenére is otthon érzem magam.

Érdemes megvizsgálnia mindenkinek, hogy hol, s miért érezte magát jól.

Minden településnek meg van a maga rezgése, kisugárzása, jelleme, és azokat az embereket fogja vonzani magához, akik hasonlítanak rá, vagy hasznosak számára. Annak a megítélésére, hogy számunkra megfelelő lesz-e a lakóhely (ország, város, utca, és házszám), a számmisztika jó kiinduló pont lehet.
A születési időnk (pl. 1965. 05. 19. = 21+5+10= 36=>3+6=9),
a nevünk (pl. Szabó János =>3+7+1+2+7+1+1+5+7+3=37=>3+7=10=1+0=1),
a lakhelyünk
(pl. Budapest, Gáz tér 4. =>2+6+4+1+8+5+3+4=32=>5, 3+1+7+4+5+2=22=>4, 4 =>5+4+4=18=>9) száma milyen viszonyban vannak egymással. A fenti példában a születési szám (9) és a lakhely száma (9) megegyezik ami azt jelenti, hogy jó helyen lakik az illető. A név száma (1) már nem harmonizál az előző kettő számmal.

Az ékezetek csak nyomatékosítanak, nem kell a fenti számításban figyelembe venni.
(Cheiro A számok titkai könyvből)

Aztán amikor körülnézünk az új helyen, figyeljünk magunkra, milyen érzések, gondolatok keletkeztek bennünk, a szívünk mit mond, szívesen ott maradnánk? S mindezt vegyük komolyan, az emberek többsége nem bízik a megérzéseiben.

Mikor elhagyjuk a régi lakhelyünket, és egy új helyre költözünk, a házi szellem követ bennünket és vele a többiek is, akik általában a bútorokhoz, emléktárgyakhoz, képekhez, ruhákhoz, stb., kötődnek. Mennyire más érzés az, ha már beköltöztünk, az üres házhoz képest. S milyen érzés az, amikor lecseréljük a bútorainkat, vagy az autónkat?

Minden kultúrában voltak és vannak olyan eljárások, amikkel az új lakást behangolták, vagyis az új lakóhoz igazították. Ezeket az eljárásokat nem kell túlmisztifikálni, minden ember képes rá, ha megtanulja.

Azt hiszem, mindenki találkozott már olyan helyzettel, hogy a házastársak azon vitatkoztak, hogy az elhunyt rokon megörökölt bútorát, vagy bármilyen hozzátartozó használati tárgyát betegyék-e a lakásukba vagy sem. Ilyenkor nem csak a régi bútort örökli meg az ember, hanem a hozzátapadt szellemeket is, lehet egy rossz házasság, vagy betegség hangulatai, érzései is. Ha úgy döntenek, hogy kellenek a bútorok, akkor előtte rendbe kell hozni azokat és jól megtisztítani, ezzel áthangolódnak ránk (ezért célszerű nekünk elvégeznünk ezeket a műveleteket, s nem mással elvégeztetni).

A körülöttünk élő szellemek is jól felépített hierarchiában élnek, de egy oda nem illő szellem is komoly feszültségeket tud okozni, amit tudatlanul odacipeltünk, vagy örököltünk.

 S itt jön szóba a mandala. Az általunk elkészített (ez a legjobb!) vagy vásárolt (ami nekünk nagyon tetszik) mandala egyértelműen megmutatja (mondhatnám, hogy mindenki ismeri ezt az ősi nyelvet, amit a mandala képvisel), hogy mi kik vagyunk, s ez által mire van szükségünk a fejlődésünkhöz, a pihenésünkhöz, az egészségünkhöz, az életben való boldogulásunkhoz. Ha egy ilyen mandalát kiteszünk a falra, akkor ezzel egyfajta rendet, törvényeket határozunk meg magunk körül, ami harmonikus kapcsolatban van a bensőnkkel. S ezután természetesen mi sem bújhatunk ki a meghozott rend alól, mert utána senki sem fogja tartani magát hozzá, s újból káosz lesz.

Az otthonunknak olyannak kell lennie, mint a egy templomnak, ahová belépve elfelejtjük minden bajunkat, és bánatunkat, ahol segítő, támogató és gyógyító erők segítenek bennünket.

Tudat alatt az emberek érzik, hogy nincs minden rendben körülöttük, valami hiányérzetük van, ezért keresnek, ezért vannak olyan nagy érdeklődéssel a Feng-Shui, Vaszati, a radiesztézia, és a lakáskultúra irányában. Szeretnék jobban érezni magukat otthon legalább. Több dologra szeretném felhívni a figyelmeteket ezekkel kapcsolatban.

1. A Feng-Shui és Vaszati más kultúra szülöttei, más szimbólumokat használ, más gondolatokat és érzelmeket keltenek bennünk, mint amilyeneket kellene. Pl. A sárkány keleten a jó jel egyik megtestesítője, védelmez minket, a mi keresztény kultúránkban megöljük a sárkányokat, a bennünk lévő gonoszt szimbolizálja. Minden esetre senkit nem beszélnék le ezekről a keleti tudományokról, de előtte át kell alakítanunk, a mi kultúránkhoz kell igazítani azokat. Vagyis a tudást kell kihámozni belőlük. Itt említeném meg, hogy nekünk magyaroknak is vannak hagyományaink, mi sem vagyunk butábbak. De el kell ismernem, hogy a keleti kultúra az ősi tudást sokkal jobban megőrizte, mint a mienk.
2. Ne ringassuk magunkat olyan illúziókba, hogy elhívunk a lakásunkba egy szakértőt (feng-shui mestert, radiesztézát, vagy lakberendezőt) és ő majd rendbe tesz mindent. Nekünk kell rendet teremtenünk magunk körül, mert csak nekünk van hozzá jogosultságunk, a szakértők csak segíteni tudnak bennünket ezen az úton.
3. A tudatlanságból erednek a legnagyobb hibák, és szenvedések. Mindenkit csak arra tudok buzdítani, hogy tanuljon, képezze magát, és ismerje meg jobban önmagát. A mai világ a tanulásról szól, és hihetetlen választékkal vár benneteket. Lassan rájön mindenki arra, hogy a különböző tárgyak, s pozíciók megszerzése nem boldogít, nem tart örökké, de a tudás túl mutat mindezeken.

Minden ami a környezetünkben van, rólunk árulkodik, tükröt tart számunkra, érdemes vele tudatosan foglalkozni. A mandaláinkban és a lakásunkban is mi vagyunk jelen, sokszor találkoztam olyan felismerésekkel, mint a következők:

-Jé, a mandalámban ugyanolyan rendetlenség van, mint otthon!

-A mandalámban is úgy rendeztem el mindent, mint otthon, mindent a szélére raktam, s a közepét teljesen szabadon hagytam.

-A mandalámban is olyan zsúfoltság van, mint otthon.

-A mandalám is olyan egyszínű, s barátságtalan mint a lakásom.

-Olyan életvidám a mandalád. – Nahát, a lakásomra is mindenki ezt szokta mondani.

S folytathatnám tovább.

Ne felejtsük el! Mikor felteszünk egy mandalát a falra mi is elköteleződünk neki. Ha nem tesszük, akkor akarva-akaratlanul leromboljuk az energiáit. De ha őszintén, és szeretettel  támogatjuk, el fogja érni a célját idővel.

Az elején feltett kérdésre a válasz: az idősek a jól behangolt lakásukat nem szeretnék elhagyni. Ha mégis kirángatják őket onnan, erőnek erejével, általában nem sokáig élnek már tovább. Egyszerűbben fogalmazva, ott közelebb van a már elhunyt élettársa, a szülei, és a gyermekei is, hiszen ott nőttek fel, és ottmaradt az a sok, sok nevetés, kacagás, huncutság, mosoly, szeretettel teli szemük fénye, most már dolgoznak, családjuk van, megváltoztak, felnőttek.

Korondi fali tányér. Egy igazi, lakásba való mandala!