|
Kapcsolódva a Hónap mandalájához, a tavasz témájához, a
legelterjedtebb szimbólum a virág, amivel ki lehet fejezni a
tavasz dinamikus, óriási életerejét, megújuló képességét.
Ezt a hihetetlen belsőerőt, élni akarást, az élet gazdagságát,
sokszínűségét, és csodáját az alábbi subatányér virágokkal
gazdag hímzése is mutatja, hogy miképpen élt az emberek lelkében
a leghidegebb télen is a tavasz, és az élet üzenete.
Subatányér hímzése, Tapodi Bálint kiskunfélegyházi szűcsmester
rajza szerint.
Huszka József: A magyar turáni ornamentika története
A magyar népművészet nagyon sok fajta virágot használ, de köztük
számomra is az egyik legkedvesebb a tulipán.
„A magyar tulipánmotívum eredete:
Nemcsak a szablya, a lószerszám, az övveret és az íj kapcsolja a
magyarokat a keleti népekhez, hanem a tarsolylemezeken, más
díszítési eszközökön megnyilvánuló művészi szemlélet is. A vad
tulipán géncentruma vidékén a népművészetben korán megjelenik a
tulipánmotívum, hiszen a tulipán-motívumot maga a természet
kínálja. A sztyep szürke egyhangúságában minden tavasszal újra
és újra visszatérő üdítő, felemelő élmény a hirtelen kiviruló
vad tulipánok piros, fehér és sárga színfoltja a szerelmi vágy
legintenzívebb feléledésének időszakában. A tulipános táj képe
lesz a legüdítőbb, legmélyebb természeti élmény a kemény hideg
és a tikkasztó perzselő nyár megpróbáltatásaival, szenvedéseivel
szemben. A tulipán a szépség, a szerelem, a szeretet, a
tisztelet, a kegyelet és az elismerés érzéseit, élményeit
keltette fel az ott lakók lelkében; formája, és színe pedig
ezeknek az érzéseknek lett közvetítője népi művészetükben és
közhasználati tárgyaik díszítésén. Ezeknek az érzéseknek időben
megszakíthatatlan, nélkülözhetetlen kifejezési vágya, mint
minden nemzedék törvényszerű lelki szükséglete, az érzésekkel
együtt azok kifejezési eszközét, a tulipánformát
megszakíthatatlan időbeli folytonosságban közvetítette számunkra
a pusztai élet korszakától egészen napjainkig. Hogy a tulipán,
mint díszítőelem milyen mélyen konzerválódott népi kultúránkban,
legfőbb bizonyítékát abban látjuk, hogy a keresztény kultúra és
a "magasművészet" korstílusainak az ősi világszemlélettel
ellentétes minden fölényes hatása ellenére a tulipán-motívum
fennmaradt minden népművészeti tájunkon olyan egyszerű formában
és alkalmazásban, mint amilyent ősi népdalaink elemeiben és
felépítésében tapasztalhatunk. Fennmaradt, mert a nép sok
elnyomása között felismerte ősi jelentését, benne népi
érzéseinek, vágyainak szabad kifejezési eszközét látta, ez
elevenítette fel azt a mélyen konzerválódott közösségi érzést,
melyet még a keleti puszták élménye alakított ki a magyar nép
lelkében.”
Kiszely István: A magyar nép őstörténete
http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/027.html
A nőket gyakran szimbolizáljuk virágokkal, mint Csokonai a
Tartózkodó kérelem szerelmes versében is teszi:
A hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt.
Vagy a népköltészetben:
Öcsémnek jöttünk menyasszonyáért
Mégpedig egy ékes drága tulipántért
(Nagykend, kikérő vers)
A virágokat gondozni, locsolni kell, így kapcsolódhatunk a
Húsvéti locsolkodáshoz is :-).
A tavasz nem csak a körülöttünk lévő természetet újítja meg,
öltözteti virágpompába, hanem bennünket, embereket is. A
tudatalattiból hatalmas erők indulnak meg a tudatos felé, hogy
az ember felismerje újra, és újra az élet szépségét,
gazdagságát, és energiával feltöltve felkészítse az előtte álló
évre, és feladatokra.
Ha valaki jobban meg szeretné érteni a tavasz üzenetét, akkor a
virágok ebben nagyon sokat tudnak segíteni. Fessünk mandalákat
most sok, sok virággal, gazdag szín, és forma világgal.
Élvezzétek a tavasz színeit, a zöld mezőket, erdőket, a minden
színben pompázó virágokat, a gyönyörű kék eget, a vakítóan fehér
foszlány felhőket.
A nőknek tudom ajánlani, hogy a locsolkodásért mandalával is
kedveskedhetnek a férfiaknak, a tojást már unjuk egy kicsit :-)
Ezúton kívánok Nektek jó festést, és Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Kiss Gábor
|
